Szívbarát konyha

A barátainknak is főzünk, ha vendégségbe jönnek hozzánk - a szívünk szolgálatait is illik minden nap meghálálni valami egészséges finomsággal. Válasszunk helyesen!

Szakértők szerint a helytelen táplálkozási szokásaink okolhatók a hazai szív- és érrendszeri megbetegedések kiugróan magas száma miatt (ti. a szív- és érrendszeri megbetegedésekből eredő halálozások vezetik a statisztikákat.). A szív- és érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai például a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkohol-fogyasztás, a cukorbetegség, stb.
A helytelen táplálkozásnak mintegy 30-60%-os szerepet tulajdonítanak a betegség kialakulásában.

Is-Eating-Too-Much-Carbohydrates-Bad

A megelőzésre, a gyógyításra és meglévő probléma esetén a szövődmények kialakulásának megakadályozására, enyhítésére szolgál a kardioprotektív diéta, azaz a szívvédő étrend, melynek lényege a rizikófaktoroknak számító élelmiszerek és alapanyagok visszaszorítása és az érvédő hatású összetevőkben gazdag étrend előtérbe helyezése.

omega6

Mikor és mennyit? Minél többször és egyszerre kevesebbet. Nem előnyös nagy mennyiségekkel terhelni a gyomrunkat, a szervezetet az étkezések után megemelkedő vérzsír- és vércukorszinttel. Érdemes szétosztani öt-hat alkalomra az étkezéseinket, így esélyt adunk a köztes nassolás kikerülésére is...

Mi hízlal? Mit jelentenek az üres kalóriák? Azok a táplálékok, amelyek hasznos, fontos tápanyagokat nem tartalmaznak, ám szinte csak kizárólag hízlaló hatásúak. Például a cukor minden formája (a palacsintára rászórt leheletvékony porcukorréteg, a kávéba pottyantott barnacukor, a cukros üdítők, beleértve a nem 100%-os gyümölcsleveket, bárminemű sütemény) és tágabb körben a szénhidrátok (pogácsa, kenyér, krumplis tészta bármely aspektusból), a zsiradékok (maga a zsír, a vaj, a margarin), és az alkoholos italok.

jo zsirok

Minden zsír rossz? Valamennyi zsiradékra szükségünk van, gondoljunk csak bele a zsírban oldódó vitaminokba.
A többszörösen telítetlen zsírsavak kedvező hatásúak mind az érelmeszesedéses folyamatok kialakulásának megelőzésében, mind a betegség gyógyításában (olajos magvakban, mint dió, mandula található zsírsavak, és halolajok). A legtöbb állati eredetű zsiradék (sertészsír, baromfizsír, vaj, tejszín, tejföl, szalonna, császárhús, tojás, zsíros sajtok, felvágottak) alkotóelemeinek többsége ún. telített zsírsav.
A zsírfogyasztás hátrányai közé tartozik az, hogy arányaiban is csökkenti a szükséges rostok, vitaminok és nyomelemek bevitelét, melyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

sel-de-guerande

Az élet sója? A sótartalom összefügg a magasvérnyomás kialakulásával, ezért célszerű az ételek sózását kerülni, a sok sót tartalmazó félkész ételek vásárlását korlátozni.

Melyik táplálékunk a legnagyobb ellenség? A nyugati táplálkozásra jellemző, hogy a napi energiaszükséglet 50-80%-át gyorsan felszívódó szénhidrátok teszik ki. Vajon tényleg a szénhidrátoknak - nevezzük akár egyszerűen cukroknak - kell lenniük a fő energiaforrásunknak?
Az elfogyasztott szénhidrátok, mint pl. a kenyér, a kukorica, a burgonya, az emésztés során cukorrá alakul át és bekerül a véráramba. Az egyes táplálékok vércukorszint emelő képességét két adattal szokták jellemezni. A glikémiás index (GI) azt jelenti, milyen mértékben növeli meg adott táplálék a felszívódás során a vércukor és az inzulinszintet. A glikémiás telitettség (GL) pedig arról tájékoztat, mekkora összes cukorterhelést jelent adott táplálék elfogyasztása, vagyis mennyire lesz tartós a vércukor és inzulinszint emelkedés. A gabonatermékek, a kukorica és a burgonya, a cukorról már nem is beszélve, tipikusan magas GI-vel és GL-el jellemezhető ételek.