Tévhitek az alkoholról

A jelenleg érvényes álláspont szerint kis mennyiségű alkohol fogyasztása – kb. egy pohár bor vagy sör – mind a férfiaknál, mind a nőknél valamelyest csökkenti a stroke kockázatát, főként az alkohol stresszoldó, ellazító hatásának következményeképpen. Az amerikai Journal of the American College of Cardiology elemzései szerint a méréskelt szeszfogyasztás csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát.

redheart

Az alkohol növeli a sejtek inzulinérzékenységét és bizonyos gyulladásos mediátorok (interleukin-6 és CRP) koncentrációját csökkenti a vérben, ennek köszönhető véralvadás-csökkentő hatása és a gyulladás jeleinek mérséklése – mindkét jelenség a szívinfarktus-agyvérzés kialakulását látszik enyhíteni, hiszen ez a két folyamat nagy szerepet játszik a vérrögképződésben, azaz a trombus kialakulásában, mely végső soron a kulcsfontosságú artéria elzáródásához vezet.

Az alkohol vérnyomáscsökkentő hatását megkérdőjelezik az újabb kutatások: összefogó vizsgálat szerint mindössze egyetlen Hgmm-rel csökkentette a vérnyomást, mely nem igazán elegendő az érvédő cím elnyerésére.

A vörösborban található antioxidánsok kedvező hatásúnak bizonyultak az érrendszerre – a resveratrol és egyéb flavonoidok valóban vazoprotektív hatásúak, a kérdés az, hogy valóban elég-e az ajánlott mennyiség (nőknek egy, illetve férfiaknakkét pohár vörösbor) antioxidáns-tartalma a védelemhez. Az tény tehát igaz, de mérlegelnünk kell az alkohol máj- és agysejt-károsító hatását…

Az alkoholnak bizonyított a szív ingerképzésére és -vezetésére, az "áramellátásra" kifejtett károsító hatása. Ezzel kapcsolatban a hirtelen szívhalál pontos kórokait folyamatosan kutatják, de annyi biztos, hogy a szívmegállásban komoly szerepet játszanak az úgynevezett rosszindulatú ritmuszavarok. Nagy a szórás, mert a különböző tanulmányok az alkoholnak néhol öt, más tanulmányban ötven százalékos szerepet tulajdonítanak, ennyiben teszik felelőssé a hirtelen szívhalálért. NB: a ritmuszavarok kialakulásáért számos kórélettani és öröklődő tényező is felelőssé tehető, amelyek valószínűleg együttesen alakítják ki ezt az életveszélyes állapotot.

Ami a valódi probléma: nem szoktunk belegondolni bizonyos italok magas cukor- és kalóriatartalmába – a sör és a röviditalok különösen nagy energiatartalmúak, az elhízás veszélyeiről itt olvashatunk!

A krónikus alkoholizmus pedig jelentős mértékben megnöveli a stroke kockázatát, nem is beszélve egyéb megbetegedésekről, mint a a májzsugorodás, hasnyálmirigy-gyulladás, epilepszia, polineuropátia, Wernicke–Korsakoff szindróma. Számos más betegségre hajlamosít: autoagresszív betegségek, ér- és ideggyulladások, rosszindulatú daganatok, hiányos táplálkozás és felszívódási zavarok, gyomorfekély, szexuális zavarok, és ezekből következően több vonatkozásban csökkent életmódbeli és élettartami esélyekkel is számolhatunk.

25 évig naponta 40-80 gramm alkohol* elfogyasztása  nagy valószínűséggel a máj zsíros elfajulását okozza, illetve alkoholos májgyulladást vált ki. Naponta 80 grammot meghaladó alkoholfogyasztás esetén májzsugor alakulhat ki az esetek 20-30 %-ában (ez naponta 2 dl-nél több whisky, vagy 8 dl bor, vagy 3 üveg sör, illetve az ezt meghaladó mennyiség). Ezt az alkoholmennyiséget igen sokan elérik, és túl is lépik.
* (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör)

Az igazán sokat ivóknak tehát nincs miért örülniük. Az alkohol nagyobb mennyiségben egyértelműen méreg, amely nem csak a májat, de a szervezet minden erét erősen károsítja. Úgynevezett toxikus kardiomiopátiát okoz, visszafordíthatatlanul teszi tönkre a szívet.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) bizonyítottnak ismeri el a mérsékelt szeszfogyasztás pozitív szívhatását, kifejezetten ellenzi, hogy az alkoholt kardiológiai betegségek megelőzésére és gyógyítására is használják! Az alkohol más jellegű veszélyei sokkal nagyobbak. Ráadásul az alkoholfüggőség - ma még - nem gyógyítható meg véglegesen, és a mérsékelt ivók könnyen igazi alkoholistákká válhatnak.